Reggel, riadtan ébredtem fel a szokásos jó kelésemből.
Az hogy éjszaka felébredtem hogy igyak remélem ne amiatt, volt ez gondolkodtam.
A csodálatos álmom után valahogy egy rosszat is sikerült összehoznom amiben épp az iskolából, értem haza és a szemem láttára dőlt össze a házunk, egy nagyobb földrengés miatt én pedig ott helyben összeestem a romok láttára.
Beletúrtam, kócos hajamba és kiszáltam az ágyból.
Belebújtam, a mamuszomba és szedegetni kezdtem a huháimat ki amiket felveszek az iskolába.
Hosszú fekete, farmert kaptam fel hozzá egy rózsa mintás ruhát amihez persze nacit, veszek fel mert nem nagyon szeretem az egyberuhákat.Legvégül egy galaxy mintás, cipellőt húztam a lábamra és gyorsan a hajamat is megcsináltam.
Lementem reggelizni, bár nem sok ment le a törkomon a rossz éjszakám miatt pedig az egyik kedvencem volt a bundáskenyér.
Szerencsére ma nem kellett menni, isibe mert szombat volt bár nem is mentem volana mert elég zamatyul voltam, de ennek ellenére anyám elküldött a boltba gyümölcsért hogy ma tortát akar csinálni.
Apám rég elment a melóba, anyám pedig átment Castiel anyukájához valami sütőformáért.
Egész úton húztam a lábamat, semmi kedvem nem volt emelgetni de valahogy még is csak beértem a boltba és meg is vettem a gyümölcsöt.
Kifeléjövet valakibe, beleütköztem és kiejtettem a megpakolt zacskót a kezemből és szana szét szóródtak ami bele volt pakolva.
- Figyelhetnél a lábad el, "cica" - Szólalt meg az egyik srác.
- Castiel, ahelyett hogy itt magyarázol segíthetnél is neki nem gondolod. - Ugrott mellém Lysander és leguggolt mellém hogy segítsan összeszedni a gyümölcsöket.
- Nem az én hibám hogy nekemjött! - Emelte fel a hangját a vöröske.
- Nem látod, milyen álapotban van!
- Hagyd, Lys nem szorulok rá olyan segítségére aki folyton folyvást érez hogy másokat szekáljon vagy esetleg úgy kövesse, mint egy hűséges pincsi CASTIEL! - Persze, a Castiel sikerült kihangsújoznom mire mind a ketten nagyot lestek.
- Miről beszélsz, tee némber!
- Némber, ez most komoly jobbat nem találtál volna ki! - Pattantam fel. - Még hogy némer!
- Héé, srácok nem ér enyit az egész te pedig Castiel mért vagy ilyen vele? - Védeni próbált, Lysander aminek nagyon örültem de nem szorultam rá.
- Haver ki mellett álsz! Mellettem vagy mellette! Döncsd már el!
- Chö, nem birom már lesni azt a képedet inkább megyek szia Lysander..... Castil! - Köszöntem el a fiúktól és már indultam is haza.
Dühösen baktattam haza, persze minden Castiel hibája volt!
Nem volt elég még az hogy sz*r napom van még ez is, wáá megölöm ezt a gyereket még esküszöm. - Fortyogtam magamban.
Hazaérve vagy is ha egyáltalán annak lehete-e nevezni, kielytettem a kezemből a szatyrot de most más miatt.
Tátvamaradt szájjal, kidülledt szemekkel bámultam a házunkra ami már csak por és rom volt.
A szomszédok ki-be járkáltak a házakból a szüleim, Castiel szüleivel voltak.
Anya könybelábadt, szemekkel borult apán vállára és Angeles néni pedig a hátát simogatta így próbálta nyugtatni.
- Eeez nem lehet.. Nem.. Hisz ez aaz álmom! Még is.. hogyan és mikor. - Dadogtam végül csak összeestem
az utcán.
Lassan, éreztem hogy a könnyeim legördülnek az arcomon és síráshoz kezdtem.Valaki a nevemet kiabálta, de annyi erőm nem volt hogy megforuljak ogy ki szólogat a hátam mögül.
- Istenem, Eli jól vagy! - Szaladt hozzám Castiel.
Nem szóltam, semmit csak kezembe temettem az arcomat nekidőltem a mellkasára.
- Anyaa, Elza néniiiii ide gyorsan. - Kiáltott oda, Cas anyáékhoz akik bizonyára rohantak is hozzám.
- Istenem kicsim! Jól vagy! - Hallottam anya hangját hellőlem. - Gyorsan David seíts neki!
Apa és Castiel segítettek felállítani és Cas felkapott úgy vitt el egy kicsit árébb.
Mire megérkeztek a tűzoltók adigra az utolsó könnyeimat, is kicsavartam magamból amennyit bírtam.
A szüliemi megkérdezték őket hogy mért dőlt, össze a házunk és párt pont csak a mienké.
Meg is kapták rá a választ, szerencsére a biztosító vagy mi kifizeti a kár felét, de hisz ilyenkor nem ki kellene fizetni az összes kárt?
Ez járt az agyamban minden, egyes percben.
- Apa... Most akkor hol fogunk lakni? - Tettem fel, a kérdést amire mégő se tudta mit feleljen.
- Hát majd, nálunk laktot. - Csapta össze, a kezét Angeles néni.
- Mi, de hogy is nem akarunk teher lenni számotokra. - Kapta fel a fejét apa és anya. - Egyébként is.... Majd találunk egy házat ahol lakhatnánk.
- Én akkor is ragaszkodom hozzá! Na és te Harold mit szólsz hozzá, ugye jó ötlet.
- Igen nagyon is jó ötlet és nem fogadok el "NEM"-et! - Parancsolt Harold bácsi a szüleimre akik beleegyeztek hogy hozzájuk költözzünk.
Istenem, én Castiellel egy házban jaj mi lesz még itt. - Gondoltam és homlokon csaptam magamat.
- Na, úgytűnik egy házban fogunk lakni remélem nem fogsz, a gyakamon lógni. - Jelentette ki Cas.
- Nincs szándékomban, vöröske.
Bementünk a Marsell házba amiról látszott, hogy gazdag család lehet mert csicsás díszek voltak kirakva minden hova és a bútorokból is lehetett látni hogy mennyibe kerülhettek.
Megtudtam még hogy Castiel mellett van a szobám és körbevezetett az egész házban.
Remek elég lesz, elviselnem a vöröskét hogy itt fogok lakni e azt is hogy egymás mellett van a szobánk ez nem ér.
Bepakoltam azt a pár ruhát amit a tűzoltók ki bírtak szedni a romok alól, de vennem kell újjakat hozzájuk.
Gyorsan elközeledett a vacsora amiben, én is segítettem megteríteni nem úgy mint egyes srácok.
Mindenki helyet foglalt a saját helyén peckemre Castiellel kellett szemben ülnöm.
A rízs elfogyásta közben majd belefulladtam, mikor ránéztem az előttem ülőre erre persze mindenki sürgött-forgott előttem ő meg csak lesett mint a tejbetök.
Gyorsan lefürödtem és bebújtam az ágyba ahol ki is fogtam, egy tigrises boxert.
Nagyot fújtam, végül kikeltem az ágyból és átvittem Castnak aki tuti ő hagyta ott vagy direkt rakta oda.Vagy ötször, kopogtattam neki nem válaszolt így bementem hozzá, és olyat vettem észre amit nem kellett volna.
Örültem hogy egy szál, törülköző fogta össze azt a bizonyos pontot amit, nem szívesen akartam látni.
Cas arca tiszta piros lett ugyanúgy mit az ennyimé így gyorsan fejendobtam az, alsójával a fejét és már rohantam is be a szobámba.
Szerencsére nem követett így megnyugotam egy "kicsit".
Sokáig fetrengtem az ágyban végül valahogy sikerült elaludnom.
